vigaszra várva

Látod Uram, 
egyedül vagyok,
lelkemet ápolgatom egymagam,
várom a vigaszt,
s csak dárdát kapok,
segítő szóra vágyom,
hogy elgyötört szívem
megnyugodna kicsit,
de csak visszhangzik
segélykiáltásom.
Szenvedésem hangtalan,
színtelen árnyakban ölt testet,
hadakozni sincs már erőm,
s hogy karomat tartsa valaki -
sincs senki körülöttem,
mert az én ellenfelem 
testetlen pára csupán
mely a lélekbe hatol 
oly némán, hogy mi ketten
versenyezhetünk is talán...

... aki kősziklára építette a házát ...

... mivel a Krisztuséi vagytok ...

bor

felüdít

refresh

Zsolt 136,1

Zsoltár 136,1

Psalm 136:1 (NIV)

szürkeség

szürke erdő

amikor minden színtelené válik,
lelked hitehagyottá foszlik,
ki az aki segít,
ki az aki felemel,
ha az Urat távol érzed,
mint elutazott vándort?
barátok elhagytak,
testvérek nem figyelnek,
nincs ki fényt gyújtana,
hogy lelked melegedne kicsit
s ne fagyna össze 
önmaga gyengeségében

... erejük megújul...

"Hát nem tudod, vagy nem hallottad,
hogy örökkévaló Isten az ÚR?
Ő a földkerekség teremtője, 
nem fárad el, és nem lankad el,
értelme kifürkészhetetlen.
Erőt ad a megfáradtnak,
és az erőtlent nagyon erőssé teszi.
Elfáradnak és ellankadnak az ifjak,
még a legkiválóbbak is megbotlanak.
De akik az ÚRban bíznak,
erejük megújul,
szárnyra kelnek, mint a sasok,
futnak, és nem lankadnak meg,
járnak, és nem fáradnak el."

Ézsaiás könyve 40,28-31

renew their strength