2009. augusztus 28., péntek
forrás
mindannyian tiszta forrásra szomjazunk. csak azt tudjuk, hogy szomjasak vagyunk. az élő víz pedig ott csobog előttünk. mégsem ismerjük fel. vakok és süketek lettünk, hogy meglássuk azt, amire szívünk vágyik. nem merjük elmondani senkinek, de még magunknak sem. félünk. s félelemből megfosztjuk magunkat attól, ami igaz, ami szép, ami megnyugtatna bennünket.
tiszta forrás nem csak az erdőben fakad, ott van mindenütt
talán épp az orrod előtt... vedd le a "szemüveged", ami vakságot okoz, és nézz a szíveden át a környezetedre!
vedd észre a forrásokat, vedd észre, hogy sok, hideg, jóízű forrás van körülötted!
post it :
élet hangja
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
1 megjegyzés :
tudod, a forrásokat keresni kell. mikor megpihenni vágyunk. de az élet legtöbbször, sajnos, egy nagy rohanás. Ide és oda futunk. ki tudja hányszor futunk el egy-egy forrás mellett? nem a mi hibánk. mi magunk is források vagyunk, széjjel járunk a világba hogy mások szomját oltsuk, közben... közben vár ránk valaki hogy ő adjon nekünk, de mi látván a sok szükséget magunkról egészen megfeledkezünk. ezzel elfelejtve micsoda örömöt okoznánk egy-egy embernek, ha elfogadnánk tőle a szeretetet úgy ahogy adja nekünk. Ilyen forrás vagy nekem, és így rohanok el melleted oly gyakran. pedig hidd el, ha tehetném, szívesen időznék. Nekem is meg kell tanulnom megállni. Nem csak szeretni és szeretet vinni, de elfogadni, és mindig nyitva állni. Félek széttép engem a világ, és a Forrásból csak annak "harmatja" jut nekem, mert mindig újra és újra rohanom kell tovább. Köszönöm, hogy megmaradsz nekem. s mindig újra és újra visszatérhetek hozzád ha újra szomjazom. Köszönöm neked, és bocsásd meg nekem állandó rohanásom. Köszönöm neked Istenem drága Testvérem. - bogi
Megjegyzés küldése