"Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy befőttesüveget és feltöltötte kb.5 cm átmérőjű kövekkel, majd rákérdezett, hogy tele van-e az üveg?
-Igen. - volt a válasz.
Ezután elővett egy dobozt, tele apró kavicsokkal és elkezdte beleszórni azokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal és azt kezdte beletölteni az üvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.
- Most, - mondta a professzor - vegyétek észre, hogy ez a ti életetek.
A kövek a fontos dolgok (a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid). Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna.
A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a barátaid, a munkád, a kollégáid.
A homok az összes többi: az apróságok.
Először a kövekre figyelj, azokra a dolgokra, amik igazán számítanak. A többi csak homok..."
2 megjegyzés :
és most megint kint ülök nagymamám verendáján. Nézem a sötét éjszakát, fenn a csillagokat. Hallgatom a tücskök ciripelését, kicsit fázom, magamra húzom a takarót. S arra gondolok, milyen csodálatosan boldog lesz az életem. Köszönöm Neked.- Céline
"Amit teszünk, ahogy munkálkodunk, amire vállalkozunk, létünk, életünk, lényünk minden lélegzetvétele szeretetből történjen, a szeretet által, a szeretetért"
/Joseph Kentenich/
Megjegyzés küldése